Mit (nem) tudunk a probiotikumokról?

A probiotikumok olyan mikroorganizmusokat tartalmazó táplálékkiegészítők, amelyek az emésztést elősegítő baktériumok pusztulása esetén visszaállít(hat)ják az egészséges bélflórát.

Szerző: Dr. Ladányi Gábor gyógyszerész

 

A probiotikumok elősegítik az emésztést, megelőzik, ill. megszüntetik a nem megfelelő felszívódás kellemetlen, kínzó tüneteit: a hasmenést, hasfájást, egyéb emésztőrendszeri problémákat. Ez közismert, és a gyakorlatban külön „iparág” foglalkozik már a különféle probiotikus termék előállításával és reklámozásával. „Divat” lett az antibiotikum szedés melletti probiotikum alkalmazása, sőt, már a probiotikum mellé prebiotikumot is szoktak adni, amik olyan anyagok, amelyek a probiotikumban lévő baktérium táplálására szolgál (pl. inulin). Ha a pro- és prebiotikumot egy készítmény tartalmazza, azt szimbiotikumnak hívjuk, és elvileg tökéletes készítmények ennek a -nagyon hasznos – divatnak, a probiotikum szedésnek a kielégítésére. 

mikrobiom

Miért csak elvileg tökéletes, ha a pro- és prebiotikumot egy készítmény tartalmazza?

Mert nem mindegy, hogy mikor , melyik probiotikumot alkalmazzuk antibiotikum szedés esetén.

A probiotikum – legtöbb készítményben – baktérium, általában tejsavbaktérium, az antibiotikum pedig antibakteriális, tehát baktérium-ellenes hatású szer.

Ha valakinek bakteriális fertőzése van, akkor az orvos konkrétan felírja azt az antibiotikumot, amelyikkel hatékonyan lehet a betegséget okozó baktériummal szemben fellépni, de a probiotikum szedéséről általában nem sok hangzik el („szedjen mellé probiotikumot”), a választás a gyógyszertárban ár, vagy egyéb nem szakmai szempontok alapján dől el. Ha az antibiotikum szedésével egyidőben (egy napon) veszi be a probiotikumot, akkor lehet, hogy a gyógyszer nem csak a károsító, hanem a jótékony baktériumot is elpusztítja. A legtöbb probiotikumban ún. Gram+ baktérium található, az antibiotikumok jó része is ezeket a baktériumokat károsítja. Ilyenkor gyakorlatilag nem csináltunk semmit, legalábbis nem sokat, legfeljebb „teszteltük” az antibiotikum hatását. Ezért érdemes a probiotikumokat az antibiotikum szedés után alkalmazni, amikor a gyógyszer hatása már nem károsíthatja a probiotikumban lévő baktériumokat. (Egyébként sem jellemző, hogy a hasmenés már az antibiotikumszedés másnapján jelentkezzen). Van olyan probiotikum, amelyiket a fentiekkel ellenkező módon azzal hirdetnek, hogy az antibiotikummal egyszerre bevehető (Enterol). Ez azért lehetséges, mert ebben a készítményben nem baktérium, hanem gomba (Saccharomyces boulardii) a probiotikum, amire az antibiotikumok nem hatnak.

Ha egyszer a baktériumflóra károsodik, akkor hogyan lehet ezt egy gombát tartalmazó készítménnyel helyreállítani?

A bőrfelszínen, testüregekben és a gyomor-bélrendszerben a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák stb) „életközösségben” élnek egymással a látható élővilághoz hasonlóan. Ha az egyensúly felborul, akkor különböző megbetegedések jelzik a mikrobiális élővilág, a mikrobiom károsodását: a gyomor-bélrendszerben a hasmenés, a hüvelyben, a bőrön, a szájban gombás fertőzés formájában.
A nagyszámú baktérium, gomba törzs ( a bőrön kb. 100 féle, a szájüregben kb. 500 féle, a vaginában kb 200 féle, a bélrendszerben kb 800 féle ) között találhatók patogén (betegséget okozó), kommenzális („semleges”) és szimbionta (a szervezetünkkel kölcsönösen előnyös kapcsolatban álló) mikroorganizmusok. Amikor az utóbbiak ( a hasznos) mikroorganizmusok károsodnak, akkor a betegséget okozók virulenciája – életképessége, szaporodóképessége, betegséget okozó hatása – fokozódik, betegséget okoznak.

hüvelyflóra egyensúly, enterococcus sp okozta húgyúti gyulladás, Escherichia coli baktériumok okozta fertőzés, inkontinencia, hólyaghurut,

Tehát a „hasznos” mikróbák féken tartják a patogének virulenciáját mindaddig, amíg elegendő számban vannak jelen. Károsodás esetén ezeknek a számát lehet probiotikumokkal pótolni, ilyen szempontból mindegy, hogy a jótékony mikróba baktérium vagy gomba. A mikrobiom kutatásának kb. tíz éve nagy lendületet adott egy mikrobiológiai vizsgáló módszer a DNS szekvenálás, amellyel a mikróbák örökítő anyagának felderítése segítségével ki lehet mutatni olyan mikroorganizmusokat, amelyek a hagyományos módszerekkel nem tenyészthetők, így eddig nem is voltak ismertek.

Ha az ember génállományát összehasonlítjuk a bennünk élő mikrobiális élővilággal (mikrobiommal), akkor még elképesztőbb különbséget tapasztalhatunk:

Az emberi génkészlet (human genom) kb 23 000 génből áll. Ez határozza meg a genetikai tulajdonságainkat : testméret, testalkat, szemszín, bőrszín, hajszín,, vércsoport, estleges öröklődő betegségek, stb, stb. A mikrobiom kb 80-90x több sejtje kb 150x többgént tartalmaz, mint a saját génkészletünk!

Egy azelőtt ismeretlen világ tárult fel a kutatók előtt, kiderült, hogy a testünk felszínén, a testüregeinkben, és a bélcsatornánkban élő mikróbák sejtjeinek száma messze meghaladja a saját sejtjeink számát.

10-100x többen vannak ( átlagosan 80-90x) azok a sejtek, amelyek „nem mi vagyunk”, vagyis saját szervezetünkön belül jelentős kisebbségben vagyunk!

(Mivel a mikróbák sejtmérete lényegesen kisebb, mint az emberi sejteké, ezért összességében mintegy 1,5 – 2 kg az össztömege a mikrobiomnak.)

Az elmúlt tíz év kutatásai új távlatokat hoztak különböző betegségek gyógyítási lehetőségei és a mikrobiom kapcsolatában, messze túlmutatva a kezdeti alkalmazási lehetőségen. Ez alatt a rövid idő alatt számtalan területen felcsillant különböző betegségek hatékonyabb kezelésének, vagy egyáltalán a kezelésének a lehetősége a mikrobiom segítségével. Ezek a kutatási eredmények még inkább csak reménységek még kevés nem kézzel fogható eredmény, de nagyon biztatóak, és talán a közeljövőben már hasznosíthatóak lesznek a mindennapi orvosi gyakorlatban.

mikrobiom (ki)alakulása az életünk során folyamatosan tart.

Az anyaméhben steril körülmények között a magzat szervezetében nem található mikroorganizmus.

Hagyományos szülés esetén az anya hüvelyében találkozik először az újszülött mikroorganizmusokkal (császármetszés esetén a szülészorvos és a nővérek mikrobiomja lesz az első találkozás).

Meghatározó találkozás a szoptatás során történik, és egész életünk során változik, de jellemző az egyénre, még az egy háztartásban élők esetén sem egyezik meg.

Meggyógyíthatja az embert a saját mikrobiális élővilága, a mikrobiom?

Az elmúlt tíz év kutatásai új távlatokat hoztak különböző betegségek gyógyítási lehetőségei és a mikrobiom kapcsolatában, messze túlmutatva a kezdeti alkalmazási lehetőségen. Ez alatt a rövid idő alatt számtalan területen felcsillant különböző betegségek hatékonyabb kezelésének, vagy egyáltalán a kezelésének a lehetősége a mikrobiom segítségével. Ezek a kutatási eredmények még inkább csak reménységek még kevés nem kézzel fogható eredmény, de nagyon biztatóak, és talán a közeljövőben már hasznosíthatóak lesznek a mindennapi orvosi gyakorlatban.

  • - A probiotikumok alkalmazástól kiindulva: az emésztést elősegítő hatásuka „metabolikus” segítség : bizonyos növényi anyagokat nem a „saját” emésztő enzimeink bontanak le, hanem bizonyos baktériumok által meghatározott enzimek (pl. növényi táplálékok: káposzta, sóska, bab stb). Az ún. rövid szénláncú zsírsavak bontásával enyhe savakat termelnek, ezzel akadályozva a kórokozók szaporodását. Ezek az enyhe savak a bélsejtek saját táplálására alkalmasak, ezek kívül bizonyítottan csökkentik a bélsejtek daganatos megbetegedését!

  • - Az emésztést elősegítő hatást egy nagyon érdekes kísérlettel is bizonyították: steril egereket „hoztak létre”, császármetszéssel, és utána steril környezetben tartották őket. Életben maradtak, csak sokkal többet kellett enniük, és egyáltalán nem képződött zsírszövet a szervezetükben. Annyira nem, hogy a talpukon sem volt zsírpárna, gyakorlatilag a csontvégen kellett járniuk, ami fájdalmas. Amikor ezeknek az egereknek egészséges egerek székletét ültették át, akkor rövid időn belül kialakultak a zsírpárnák, és az ételmennyiség is normálisra csökkent. Sőt, amikor kövér egerek székletét ültették át beléjük, akkor elhíztak! Érdekes lehetőség az elhízás terápiájában.

  • - A már említett protektív (védő) hatás, hogy pusztán a többségi jelenlétükkel a hasznos baktériumok csökkentik a patogének virulenciáját, felveti a lehetőségét annak, hogy ha sikerül(ne) olyan anyagot (gyógyszert) előállítani amellyel a szimbionta mikróbák megakadályozzák a kórokozók szaporodását, akkor talán nem is lenne szükség antibiotikumokra! Ez még egyelőre tudományos-fantasztikus elképzelésnek tűnhet, de a mikrobiomnak már sikerült! (Részben már erre vonatkozóan is vannak biztató eredmények: a Clostridium difficile nevű, álhártyás bélgyulladást okozó baktérium legyengült, idős betegeken gyakran halálos kimenetelű, véres-nyákos hasmenéssel járó megbetegedése esetében összehasonlították az antibiotikum (Vancomycin) és a mikrobiom (székletátültetés) hatását, a székletátültetés hatása lényegesen jobb volt!)

  • - A krónikus bélgyulladások (Crohn betegség, colitis ulcerosa) kezelésében is az egészséges bélflóra szerepét bizonyították.

  • - Az immunrendszer fejlődésében, bizonyos védő ellenanyagok kialakításában is szerepe van különböző baktériumoknak és mikroszkópikus férgeknek. Kimutatható, hogy azokon a területeken, ahol a féregfertőzések igen elterjedtek, ott szinte ismeretlenek az autoimmun megbetegedések! Elképzelhető, hogy ezeknek a parazitáknak az anyagcsere termékei között kell keresni az autoimmun megbetegedések (pl. sclerosis multiplex) kialakulását megakadályozó gyógyszert?

  • - Anyagcsere betegségek közül a nem inzulinfüggő (II. tipusú) cukorbetegek esetében megfigyelhetőa mikrobiom jellegzetes eltolódása: bizonyos baktériumok elszaporodnak, mások hiányoznak. Kutatások folynak az ok-okozati összefüggésről. Vagyis a cukorbetegség következtében változik meg a mikrobiom összetétele, vagy a mikróbák összetételének, arányának megváltozása okozta a diabéteszt? Utóbbi esetben „egyszerűen” rendezni kellene a bélflóra összetételét, és meggyógyulhatna a beteg!

  • Egyre több vizsgálati eredmény támasztja alá azt a feltételezést, mely szerint a mikrobaközösségek tagjai között zajló kémiai kommunikáció hatással van a gazdaszervezet endokrin rendszerére, illetve az idegrendszerére is. Ezt bél-agy tengelynek is szokás nevezni. (Közismert, hogy a szerotonin nagy része (90%-a) is a belekben termelődik, és a jó hangulat kialakulásában fontos szerepet játszik.)Az Alzheimer-kór elleni gyógyszerként is alkalmazott IPA-t (indol-3-propionsav) az egészséges mikrobiom előállítja: a vérben mért IPA mennyisége a vékonybélben élő Clostridium sporogenes mennyiségével arányos. Ezek alapján feltételezhető, hogy az egészséges mikrobiom az Alzheimer kór megelőzésében is szerepet játszik! Hasonló kedvező összefüggés feltételezhető a mikrobiom és az autizmus kapcsolatában is.

  • - Nemcsak a tápcsatorna mikróbái jelentenek fontos védelmet szervezetünk számára. Közismert, ha a hüvelyflóra károsodik, elpusztulnak a tejsavtermelő baktériumok, akkor a gombás fertőzések elterjedése jelent problémát. Ilyenkor tejsavtermelő baktériumokat tartalmazó probiotikum alkalmazásával, ill tejsavas hüvelyöblítéssel lehet a helyes irányba fordítani ezt a folyamatot.

  • Bizonyos bőrbetegségek esetében – atópiás dermatitis – kimutatták, hogy az egészséges bőrflórához képest jelentős változás tapasztalható, a bőr elveszti védő funkcióját. Elsősorban bizonyos Gram – baktériumok hiányoznak, pl. a Roseomonas mucosa. Mikrobiom-spray (egészséges emberek bőrflóráját tenyészetben felszaporítva) alkalmazásával a tünetek( bőr szárazság, viszketés, gyulladás) javultak, ill. a hagyományos kezelés gyógyszereinek (szteroidok) alkalmazása csökkent.

Az életkorral történő változással kapcsolatban egészen odáig mentek egyes kutatók, hogy feltételezik, hogy a mikrobák információkat szerez az egészségi állapotunkról, és ha úgy „ítélik meg”, akkor ellenünk fordulnak mikrobiom „zendülés” formájában és elpusztítják a szervezetünket! Ha valaki éhen hal, akkor sem az lesz a végzete, hogy a sejtjei nem kapnak táplálékot, hanem jóval előtte elpusztítják a mikroorganizmusai. Ezek alapján a hosszú élet egyik titka az lenne, hogy „legyünk jóban” a mikrobiomunkkal!

Hogyan tudjuk befolyásolni az ember a kapcsolatát a saját mikroorganizmusaival?

Leggyakrabban az antibiotikum alalmazásával, ez az, ami nem előnyös a baktériumflóra szempontjából. A pre- és probiotikumokkal próbálunk ’kedveskedni”, de ez egyelőre csak a hasi panaszok enyhítésére szolgál. A fenti gyógyító lehetőségek kézen fekvő megoldása lehetne a székletátültetés, amikor egészséges donor székletét végbélen keresztül bejuttatják a beteg szervezetébe, helyreállítva így az egyensúlyt. Ez nem is olyan egyszerű ha belegondolunk abba, hogy a széklet egy grammjában több mikroorganizmus van, mint ahány ember él a Földön! És közöttük is lehetnek (vannak) kórokozók is, tehát nagy a veszélye annak, hogy a beavatkozással nem várt károkat okozunk. ( Pl. leírtak olyan esetet, amikor a székletátültetéssel meggyógyították a vastagbél fekélyt, de a páciens depressziós lett. Kiderült, hogy a donort évek óta gyógyszeresen kezelik depressziós panaszok miatt!) A megoldást valószínűleg a célzottan „tenyésztett” mikróba koncentráció fogja jelenteni, amellyel minimazálni lehet a nem kívánt mellékhatások jelentkezését. Ez még rengeteg kutatást igényel, de remélhetően már a közeljövőben megjelennek különböző betegségeknek a mikrobiom befolyásolásával történő hatékony kezelési lehetőségei.