Mit (nem) tudunk a probiotikumokról?

A probiotikumok olyan mikroorganizmusokat tartalmazó táplálékkiegészítők, amelyek az emésztést elősegítő baktériumok pusztulása esetén visszaállít(hat)ják az egészséges bélflórát.

Szerző: Dr. Ladányi Gábor gyógyszerész

 

A probiotikumok elősegítik az emésztést, megelőzik, ill. megszüntetik a nem megfelelő felszívódás kellemetlen, kínzó tüneteit: a hasmenést, hasfájást, egyéb emésztőrendszeri problémákat. Ez közismert, és a gyakorlatban külön „iparág” foglalkozik már a különféle probiotikus termék előállításával és reklámozásával. „Divat” lett az antibiotikum szedés melletti probiotikum alkalmazása, sőt, már a probiotikum mellé prebiotikumot is szoktak adni, amik olyan anyagok, amelyek a probiotikumban lévő baktérium táplálására szolgál (pl. inulin). Ha a pro- és prebiotikumot egy készítmény tartalmazza, azt szimbiotikumnak hívjuk, és elvileg tökéletes készítmények ennek a -nagyon hasznos – divatnak, a probiotikum szedésnek a kielégítésére. 

mikrobiom

Miért csak elvileg tökéletes, ha a pro- és prebiotikumot egy készítmény tartalmazza?

Mert nem mindegy, hogy mikor , melyik probiotikumot alkalmazzuk antibiotikum szedés esetén.

A probiotikum – legtöbb készítményben – baktérium, általában tejsavbaktérium, az antibiotikum pedig antibakteriális, tehát baktérium-ellenes hatású szer.

Ha valakinek bakteriális fertőzése van, akkor az orvos konkrétan felírja azt az antibiotikumot, amelyikkel hatékonyan lehet a betegséget okozó baktériummal szemben fellépni, de a probiotikum szedéséről általában nem sok hangzik el („szedjen mellé probiotikumot”), a választás a gyógyszertárban ár, vagy egyéb nem szakmai szempontok alapján dől el. Ha az antibiotikum szedésével egyidőben (egy napon) veszi be a probiotikumot, akkor lehet, hogy a gyógyszer nem csak a károsító, hanem a jótékony baktériumot is elpusztítja. A legtöbb probiotikumban ún. Gram+ baktérium található, az antibiotikumok jó része is ezeket a baktériumokat károsítja. Ilyenkor gyakorlatilag nem csináltunk semmit, legalábbis nem sokat, legfeljebb „teszteltük” az antibiotikum hatását. Ezért érdemes a probiotikumokat az antibiotikum szedés után alkalmazni, amikor a gyógyszer hatása már nem károsíthatja a probiotikumban lévő baktériumokat. (Egyébként sem jellemző, hogy a hasmenés már az antibiotikumszedés másnapján jelentkezzen). Van olyan probiotikum, amelyiket a fentiekkel ellenkező módon azzal hirdetnek, hogy az antibiotikummal egyszerre bevehető (Enterol). Ez azért lehetséges, mert ebben a készítményben nem baktérium, hanem gomba (Saccharomyces boulardii) a probiotikum, amire az antibiotikumok nem hatnak.

Ha egyszer a baktériumflóra károsodik, akkor hogyan lehet ezt egy gombát tartalmazó készítménnyel helyreállítani?

A bőrfelszínen, testüregekben és a gyomor-bélrendszerben a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák stb) „életközösségben” élnek egymással a látható élővilághoz hasonlóan. Ha az egyensúly felborul, akkor különböző megbetegedések jelzik a mikrobiális élővilág, a mikrobiom károsodását: a gyomor-bélrendszerben a hasmenés, a hüvelyben, a bőrön, a szájban gombás fertőzés formájában.
A nagyszámú baktérium, gomba törzs ( a bőrön kb. 100 féle, a szájüregben kb. 500 féle, a vaginában kb 200 féle, a bélrendszerben kb 800 féle ) között találhatók patogén (betegséget okozó), kommenzális („semleges”) és szimbionta (a szervezetünkkel kölcsönösen előnyös kapcsolatban álló) mikroorganizmusok. Amikor az utóbbiak ( a hasznos) mikroorganizmusok károsodnak, akkor a betegséget okozók virulenciája – életképessége, szaporodóképessége, betegséget okozó hatása – fokozódik, betegséget okoznak.

hüvelyflóra egyensúly, enterococcus sp okozta húgyúti gyulladás, Escherichia coli baktériumok okozta fertőzés, inkontinencia, hólyaghurut,

Tehát a „hasznos” mikróbák féken tartják a patogének virulenciáját mindaddig, amíg elegendő számban vannak jelen. Károsodás esetén ezeknek a számát lehet probiotikumokkal pótolni, ilyen szempontból mindegy, hogy a jótékony mikróba baktérium vagy gomba. A mikrobiom kutatásának kb. tíz éve nagy lendületet adott egy mikrobiológiai vizsgáló módszer a DNS szekvenálás, amellyel a mikróbák örökítő anyagának felderítése segítségével ki lehet mutatni olyan mikroorganizmusokat, amelyek a hagyományos módszerekkel nem tenyészthetők, így eddig nem is voltak ismertek.

Ha az ember génállományát összehasonlítjuk a bennünk élő mikrobiális élővilággal (mikrobiommal), akkor még elképesztőbb különbséget tapasztalhatunk:

Az emberi génkészlet (human genom) kb 23 000 génből áll. Ez határozza meg a genetikai tulajdonságainkat : testméret, testalkat, szemszín, bőrszín, hajszín,, vércsoport, estleges öröklődő betegségek, stb, stb. A mikrobiom kb 80-90x több sejtje kb 150x többgént tartalmaz, mint a saját génkészletünk!

Egy azelőtt ismeretlen világ tárult fel a kutatók előtt, kiderült, hogy a testünk felszínén, a testüregeinkben, és a bélcsatornánkban élő mikróbák sejtjeinek száma messze meghaladja a saját sejtjeink számát.

10-100x többen vannak ( átlagosan 80-90x) azok a sejtek, amelyek „nem mi vagyunk”, vagyis saját szervezetünkön belül jelentős kisebbségben vagyunk!

(Mivel a mikróbák sejtmérete lényegesen kisebb, mint az emberi sejteké, ezért összességében mintegy 1,5 – 2 kg az össztömege a mikrobiomnak.)

Az elmúlt tíz év kutatásai új távlatokat hoztak különböző betegségek gyógyítási lehetőségei és a mikrobiom kapcsolatában, messze túlmutatva a kezdeti alkalmazási lehetőségen. Ez alatt a rövid idő alatt számtalan területen felcsillant különböző betegségek hatékonyabb kezelésének, vagy egyáltalán a kezelésének a lehetősége a mikrobiom segítségével. Ezek a kutatási eredmények még inkább csak reménységek még kevés nem kézzel fogható eredmény, de nagyon biztatóak, és talán a közeljövőben már hasznosíthatóak lesznek a mindennapi orvosi gyakorlatban.

mikrobiom (ki)alakulása az életünk során folyamatosan tart.